Merengések

Hétköznapi hősök

Egytől egyig hétköznapi hősök vagyunk. Te is, én is.

Mindannyian a saját kálváriánkat járjuk, mindannyian a boldogulásunkért küzdünk.

Sokaknak a szemében látom, hogy nem igazán tudják befogadni az együttérzésemet, mert az hiszik, az én életem könnyű. Hogy én nem éreztem mély fájdalmat, igazi elkeseredettséget vagy kilátástalanságot soha. Hogy nekem biztos nem volt nehéz gyerekkorom, vagy anyagi gondjaim…

Általában azt látom, hogy meg vagyunk győződve arról, a másiknak biztosan jobb, és könnyebb, boldogabb az élete. Valójában ki-ki a maga módján birtokol egy szeletet a világ fényes oldalának bőségéből, s mindenkinek megvan a maga megfejlődni-valója. Valamennyiünkben ott zubog az ÉLET, és valamennyiünkön keresztül megnyilvánul a teremtés.

Mindenki tehetséges valamiben.

Addig, amíg egymáshoz méregetjük magunkat és versengünk, olyanok vagyunk, mint a teli kondér előtt hosszú fakanalakkal ülő éhezők. A megoldás a kapcsolataink rendezésében rejlik, és elsősorban az önmagunkkal való mélyebb és magasabb kapcsolatot érdemes megvizsgálnunk. Mégpedig a fényességet keresve, és nem a hiányosságot.

Mindannyiunk szívében ott van a szeretet. Ha máshol nem találjuk, hát a vágyainkban. Ott van a tűz, amit annyira megtalálni vágyunk. Megkapni a külső valóságban… Mert hát igazából az számít idelent, nem? … Itt nem lehet egyedül boldogulni, ez a játéktér nem úgy van kitalálva.

Ebben a VALÓSÁG-nak nevezett videojátékban nem tudjuk megoldani egyik pályát sem egyedül.

Egymásra utaltak vagyunk, és az önmagunkhoz visszatalálás mellett össze kell fognunk.

Meg kell tanulnunk újra együttműködni; látni, érzékelni a másik élőlényben is az érző lelket.

Érdemes észrevenni, hogy mennyi, mennyi-féle szeretet van a világban… Ráállítani agyunkat a jószándék felismerésére, és felismerni önmagunkban a hőst. A bátort. A szeretettelit.

És kapcsolódni egymáshoz, szeretettel, elismeréssel, tisztelettel.

Hivatásom gyakorlása közben elképesztően nehéz sorsokat látok. Hihetetlen küzdelmeket, akár az életben maradásért. Olyan mélyen megérintenek ezeknek az embereknek, és az összes hozzájuk tartozó családtagnak a mindennapi erőfeszítései…

Mindannyian erőfeszítéseket teszünk nap mint nap azért, hogy jobb legyen ez a világ. Vagy legalább elviselhetőbb…

Kezdjük el hinni,
hogy meg tudjuk teremteni magunknak azt a kis szeletet,
ahol békében élhetjük világunkat,
harmóniában a szeretteinkkel és egészségben önmagunkkal!

Szeretettel: B

***

A képeket ehhez a bejegyzéshez Susan Cohen Thompson galériájából válogattam össze.

Köszönet a szépséges és letisztult formákért!

<3

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük